A párkapcsolati erőszak hatása a gyerekekre

szept.27

Miért kell ezzel külön foglalkozni?

A párkapcsolati erőszak-elkövető bántalmazó a családban élő gyerekekre is veszélyes. A gyerekek hallják, látják, tudják, hogy a bántalmazó veszélyes, és szenvednek a bántalmazástól, félnek a bántalmazótól, és attól, hogy anyjuknak baja esik. A bántalmazó melletti kitartás azzal, hogy "egy bántalmazó apa is jobb, mint apa nélkül felnőni" tévhiteken alapszik. Alább olyan szakirodalmi forrásokat talál, amelyek világossá teszik, hogy ez miért tévhit, és leteszik a voksukat a gyerekek (és a párkapcsolati erőszak felnőtt áldozatának) biztonsághoz való joga mellett.

Sajnos a gyermekvédelem intézményei és a jogalkalmazók sokszor maguk is hisznek ezekben a tévhitekben, és nem a gyerekek (és az anyák) biztonsághoz való jogát tekintik elsődlegesnek. Ha teheti, ossza meg ezeket a szakirodalmi forrásokat mindazokkal a szakemberekkel, akiken úgy veszi észre, hogy szakmai tevékenységeit, döntéseit a tévhitek befolyásolják.



Veszélyes-e a partnerét bántalmazó felnőtt a gyerekre?

Akár közvetetten (azzal, hogy az anyát bántalmazza), akár közvetlenül (is) bántalmazza őket, a bántalmazásnak káros fizikai és lelki következményei vannak a gyerekek számára. A bántalmazó veszélyességének felmérése ezért elsődleges fontosságú. A párkapcsolati erőszak erőszak elkövetője a családban élő gyerek(ek)et általában felhasználja a partnere (felesége, élettársa) bántalmazásához. De akármi is az ok, az eredmény a gyermeket súlyosan traumatizálja és fizikailag is veszélyeztetheti. Lundy Bancroft és Jay Silverman összefoglaló cikke segít beazonosítani, hogy használja-e bántalmazó partnere/volt partnere a gyerekeket az ön bántalmazásához. Ha igen, javasoljuk, hogy további lépések megtétele előtt tájékozódjon széles körben a saját és gyermeke jogairól, mivel a gyermekvédelmi intézményrendszerhez (gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal) való automatikus fordulás a jelenlegi hazai gyakorlat fényében nem feltétlenül a biztonságukat fogja szolgálni. A gondozó és a különélő szülő megítélése tapasztalataink szerint kettős mércén alapszik (többet várnak el az intézményrendszer és a jogalkalmazás munkatársai a szülőtől ha anya, kevesebbet, vagy semmit, ha apa) és sokkal kevésbé ismerik el és védik a nők és gyerekek biztonsághoz való jogát, mint amennyire indokolt lenne.

L. Bancroft, J. G. Silverman és D. Ritchie könyvükben igen részletesen és szemléletesen is bemutatja ezt a szakterületet: Lehet-e jó apa a bántalmazó? – A partnerbántalmazás hatása a szülő-gyermek kapcsolatra. Háttér Kiadó — NANE Egyesület: Budapest, 2013.



Az Isztambuli Egyezmény leteszi a voksát a gyerekek, és a párkapcsolati erőszak áldozatainak biztonsága mellett

Az Európa Tanács Isztambuli Egyezménye (2011) több helyen is kimondja, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyermekek veszélyeztetettek, és ezt a veszélyeztetettséget az államok kötelesek figyelembe venni és megszüntetni (oktatási-nevelési programokkal az iskolákban, szolgáltatásokkal az áldozatok számára, biztonságos elhelyés biztosításával, és a gyerekelhelyezési vagy kapcsolattartási rend kialakításánal). Kifejezetten kimondja az egyezmény, hogy a gyerekelhelyezés-kapcsolattartás szabályozása során bármely elhelyezési (szülői felügyeleti) vagy kapcsolattartási jog nem veszélyeztetheti a párkapcsolati erőszak áldozata és gyermeke(i) biztonsághoz való jogának érvényesülését (31. Cikk 2. bek.). Az Isztambuli Egyezményt Magyaroszág 2014 március 14.-én aláírta, de eddig nem ratifikálta. (Hivatalos magyar fordítás sem készült eddig az egyezményről.) Már az aláírás is azt jelenti azonban, hogy Magyarország nem hozhat az Egyezménnyel ellentétes jogszabályt. Ellentétesek az Egyezménnyel pl. a 2014 március 15.-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyvnek a vitás bontópereknél kötelező mediációra vonatkozó szakaszai.



Az EMMI kimondta: a párkapcsolati erőszak elkövetőjét úgy kell tekinteni, hogy gyermekét is közvetlenül veszélyezteti

2014 augusztusában jelent meg az első magyar hivatalos szakmai útmutató, amelyben kimondják, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyermek veszélyeztetett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága által kiadott módszertani útmutató („MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan”) szerint: „Amennyiben a hozzátartozók közötti erőszaknak a gyermek is szemtanúja, azt úgy kell tekinteni, hogy ő is veszélyeztetett, mintegy a bántalmazás ellene is irányul.” (18. o.) Ez az első alkalom, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyerekek bármilyen állami közpolitikában megjelennek. Reméljük, hamarosan utat találnak a jogi a szabályozásba is, főként, ha Mo. ratifikálja az Isztambuli Egyezményt.



B-Side projekt az otthoni dominóhatás megállítására: a párkapcsolati erőszak által érintett gyermekek felépülését segítő programok

A NANE Egyesület 2014-es kiadványa bemutat néhány támogató programot, melyek a párkapcsolati erőszak által érintett gyermekek támogatására bármely, a családon belüli erőszak áldozatait ellátó intézményben megvalósíthatók. A B-Side projekt honlapján további információkat találhat a témáról.



További szakirodalom

Alice Miller svájci pszichológusnak két könyve olvasható magyarul: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása (Ford. Pető Katalin, Budapest, 2002. Osiris Kiadó), valamint a Kezdetben volt a nevelés (Ford. Fischer Eszter, Budapest, 2002. Pont Kiadó).
Susan Forward Mérgező szülők - Hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségünktől, és nyerjük vissza életünket? c. könyve általánosságban tárja fel a gyerekkori bántalmazás káros hatásait. (Ford. Kövi György, Budapest, 2000. Háttér Kiadó)
Judith Herman Trauma és gyógyulás - Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig c. könyve a módszeres bántalmazásnak a trauma, a poszt-traumás stressz rendellenesség (PTSD) és a komplex PTSD kialakulásához vezető természetét írja le, és a traumából való gyógyulás útját vázolja fel. (Ford. Kuszing Gábor, Budapest, 2003. Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület)

  • A családon belüli erőszak nem magánügy. Számos nemzetközi egyezmény és javaslat kimondja, hogy a családon belüli erőszak megszűntetése állami feladat. Kiemelendő, hogy a nők és gyermekek elleni erőszak a nőkkel szembeni diszkrimináció egyik formája, melyet szintén nemzetközi egyezmények is tiltanak. Mostanában sokat lehet hallani gyermekbántalmazásról, időnként megdöbbentő esetek kerülnek napvilágra.

  • 2011. július. 01.

    A NANE (Nõk a Nõkért Együtt az Erõszak Ellen) Egyesület a Saatchi & Saatchi budapesti irodájának közreműködésével közös reklámfilm-kampánnyal kívánja felhívni a közfigyelmet a családon belüli erőszak áldozatainak valóságára és a gyerekbántalmazás hatásaira. Mind az 1994 óta működő segélyvonalunk, mind a kutatási adatok azt mutatják, hogy a leggyakrabban a nők és a gyerekek azok, akiket családjukban bántalmaznak. Ez a reklám a gyerekek bántalmazását jeleníti meg mítoszoktól és képi eufemizmusoktól mentesen úgy, ahogyan az a valóságban is történik.

OGYEI © 2011