Mi a gyerekbántalmazás?

A gyerekek bántalmazása két nagy csoportra osztható. Az egyik, amikor a gondozó (aki tipikusan a szülő vagy a nevelőszülő) akár szóban, akár testileg valami rosszat tesz a gyerekkel – ez a klasszikus gyerekbántalmazás vagy gyerekek elleni erőszak; a másik esetben elmulaszt valamit megtenni, amire a gyereknek szüksége van – ez az elhanyagolás. Mindkettő hosszútávú káros következményekkel jár, mivel a gyerek felé azt az üzenetet hordozza, hogy nem szerethető, az igényei nem fontosak, és a testével nem önmaga rendelkezik.


A gyerekbántalmazás fajtái

Érzelmi erőszak

Érzelmi erőszaknak számít minden olyan cselekmény, amely a gyerekben tehetetlenségérzetet, zavarodottságot, félelmet vagy bűntudatot kelt. Leggyakoribb példái a gyerek sértegetése, megszégyenítése vagy megalázása (gyakran más családtagok vagy idegenek előtt is), képességeinek, hobbijainak vagy barátainak leszólása, elhagyással, örökbeadással vagy egyéb ijesztő dologgal való fenyegetése, a gyerekkel való kiabálás, ordítozás vagy trágár beszéd, berendezési tárgyak dobálása, a gyerek számára fontos tárgyak összetörése, fokozott és indokolatlan kontroll vagy rettegést kiváltó viselkedés a gyerek mindennapi cselekedetei kapcsán (ruházat, barátok, iskolai jegyek folyamatos és elnyomó felügyelete), stb.  Gyerek elleni érzelmi erőszaknak számít a gyerek anyjának bántalmazása is, akár a gyerek előtt, akár “titokban” (pl. a másik szobában vagy fojtott hangon) történik.

Testi erőszak

Testi (fizikai) erőszaknak számít minden olyan cselekedet, amely a gyerek teste, illetve testi integritása ellen irányul. Ide tartozik a gyerek rázása, dobálása vagy lökdösése, megpofozása, kézzel vagy bármilyen tárggyal való megütése, megrúgása, fojtogatása, megégetése, leforrázása vagy hidegnek való kitevése, szobájába vagy egyéb helyre való bezárása, a lakásból való kizárása, alvás-, táplálék- vagy folyadékmegvonással történő szándékos büntetése, stb.

Szexuális erőszak

Az érzelmi és a testi erőszakkal ellentétben a gyerekek szexuális bántalmazását nem mindig kíséri nyílt kényszerítés és erőszak. Az elkövetők gyakran nyílt vagy burkolt zsarolással, kedveskedéssel vagy megtévesztéssel veszik rá a gyerekeket a szexuális cselekményekben való aktív részvételre, ezért az ilyen cselekményeket a szexuális “visszaélés” vagy “abúzus” kifejezésekkel szokták megnevezni. A felek életkorából és a gyerek függő helyzetéből adódó hatalmi kiegyensúlyozatlanság miatt a felnőttek és a gyerekek közötti mindennemű szexuális kapcsolat káros és elfogadhatatlan, még akkor is, ha a gyerek a „beleegyezését” adta. A szexuális erőszak tipikus példái: a gyerek intim testrészeinek fogdosása vagy rávétele, hogy valakit ilyen helyeken érintsen meg, a gyerek előtti maszturbálás, pornográf felvételek nézésére vagy abban szereplésre való kényszerítés, szexuális cselekményekre való rábírás, behatolás.

A gyerekeket a leggyakrabban nem idegenek molesztálják szexuálisan, hanem családtagok és közeli ismerősök (szomszéd, családi jó barát, tanár, pap). Amennyiben az elkövető szülő vagy nevelőszülő – tehát olyan bizalmi személy, akinek mind erkölcsileg, mind hivatalosan az lenne a feladata, hogy védje és óvja a gyereket –, a szexuális erőszakot incesztusnak nevezzük. (A régies “vérfertőzés” kifejezés a szakmai nyelvben kiveszőfélben van, mivel az áldozatot romlottnak – “fertőzött vérűnek” –állítja be. Sajnos a magyar Büntető Törvénykönyvben még mindig ilyen áldozatmegbélyegző formában nevezik meg a biológiai szülő által elkövetett szexuális erőszakot.) Az incesztus nemcsak azt jeleni, hogy a gondozó megerőszakolja a gyereket vagy egyéb súlyos szexuális cselekményt követ el vele; hatásaiban nem kevésbé káros az úgynevezett incesztuózus hangulat, amikor a gyereket valamelyik szülő folyamatosan szexualizálja: fejlődő testét szexuális töltettel nézi vagy ilyen megjegyzéseket tesz, nem engedi, hogy a gyerek magára zárja az ajtót öltözés vagy a fürdőszobai teendői alatt, a gyerek számára zavaróan meztelenkedik, féltékenyen felügyeli és kikérdezi a gyerek másik nemmel folytatott viszonyait, promiszkuitással vádolja (pl. “Biztos minden fiúval lefekszel.”), stb.
A NANE Egyesület szórólapja a gyerekek elleni szexuális visszaélésről:
http://www.nane.hu/kiadvanyok/szorolapok/gyerek_sz_visszaeles.pdf (PDF formátum) vagy
http://www.nane.hu/kiadvanyok/szorolapok/gyerek_sz_visszaeles.rtf (Rich Text formátum)

Elhanyagolás

Az elhanyagolás valamely alapvető szülői feladatnak való nem-megfelelést jelenti, amikor a gyerek alap testi és lelki igényei figyelmetlenség vagy szándékosság miatt nem kerülnek kielégítésre: táplálkozás (a gyerek nem kap enni, kiszárad, pénz és segítség nélkül egyedül kell gondoskodnia bizonyos étkezésekről), ruháztatás (nincs az évszaknak megfelelő ruhája, ruházata piszkos vagy elhanyagolt), működőképes és élhető életkörülmények biztosítása (a lakás mocskos és bogaras, nincs fűtés, az alapvető higiénés funkciók nem működnek, áttekinthetetlen rendetlenség uralkodik, a gyereknek nincs saját élettere a játékhoz és a tanuláshoz), az életkori sajátosságokat nem figyelembevevő feladatokra kényszerítés (háztartásvezetés vagy kisebb testvérek gondozásának átruházása, gyerek tanulmányi haladásának akadályozása vagy nyomon követésének elmulasztása), szeretetmegvonás (nem figyelni a gyerek örömeinek, bánatainak figyelmen kívül hagyása, közös programból való kitiltás, szeretetmegvonással büntetés, szobába zavarás, vagy bezárás), az egészség veszélyeztetése (a gyereket nem orvoshoz vinni, amikor beteg, allergiájának nem megfelelő ételekkel etetni, testi adottságait vagy fogyatékát nem figyelembe vevő elfoglaltságokra járatni). stb.


A bántás nem mindig bántalmazás

Sokszor felmerül a gyereket nevelő felnőttekben a kérdés, hogy ha néha megpofozza a gyerekét vagy kiabál vele, akkor ő is bántalmazó szülő? Aggodalomra azonban nincs ok: a bántalmazott gyerekek világosan és pontosan elkülöníthetők az alapvetően szeretetben és biztonságban élő gyerekektől. Az a gyerek, akivel gondozója alkalmanként fáradtsága, idegessége vagy türelmetlensége miatt kiabál, még nem okvetlenül bántalmazott, hiszen ez önmagában nem bántalmazás, csak bántás. Bántalmazásnak azt nevezzük, amikor valaki: 
Visszatérően és rendszeresen ugyanazokat a bántásokat követi el egy rábízott gyerek ellen.
A gyerek bántását jogosultságérzéssel vagy a gyerek “rosszaságával” magyarázza, ezért a bántalmazást nem bocsánatkérés és a jövőbeli szülői viselkedés megváltozása követi, hanem további hasonló szülői túlkapások.
A gyerek kimutathatóan lelkileg és gyakran testileg is sérül.

Egy egészséges és felnőtt személyiségű szülő büntetetés helyett magyaráz, mert nem a gyerek frusztráló viselkedése által keltett dühe irányítja, hanem az a tudatos döntés, hogy számára minden körülmény között a gyerek boldogsága és biztonsága az elsődleges szempont. Ha egy gyereket bántalmaznak, viselkedésében és gondolkodásában egy sor eltéveszthetetlen tünet jelenik meg: tehetetlenséget, rettegést, megalázottságot és bűntudatot érez, és ezek az érzések a szülői feloldás hiányában az évek során átveszik az irányítást a gyerek személyiségszerveződése és világlátásának alakulása fölött.

12 dolog, amivel el tudja kerülni, hogy a gyerekén vezesse le dühét
(A NANE Egyesület szórólapja gyerekek érzelmi bántásának elkerüléséről): http://www.nane.hu/kiadvanyok/szorolapok/12dolog.pdf (PDF formátum), http://www.nane.hu/kiadvanyok/szorolapok/12dolog.doc (MS Word formátum)

A gyerekbántalmazás hatásai

Testi következmények
Sebek, zúzódások, törések.    
Az állandó rettegés és bizonytalanság okozta pszichoszomatikus betegségek: hasmenés, fejfájás, orvosi ok nélküli súlyos megbetegedések, allergiák kialakulása.

Lelki és viselkedésbeli következmények
Elmagányosodás, gátlásosság, belső rosszaságtudat és bűntudat, hamis én kialakulása (“Ha az emberek megtudnák, valójában milyen vagyok, mindenki eltaszítana.”), agresszió a kortársakkal, öngyilkosság fontolgatása vagy öngyilkossági kísérletek, szökési kísérletek, drog- vagy alkoholfogyasztás, bűncselekmények és bandák felé sodródás.

Felnőttkori hatások
Depresszió, elmagányosodás, nehézkes vagy nem létező intim kapcsolatok, alkohol  vagy drogfüggőség, ismételt önveszélyeztetés (pl. újabb bántalmazó kapcsolatok nem elhagyása).


Mit tehetek, ha tudom, hogy egy gyereket bántalmaznak?

Az első feladat a gyerek biztonságának megteremtése amennyire lehet, a nem-bántalmazó családtagok maximális bevonásával. Ez bizonyos esetekben elég jó megoldás lehet, ám sokszor nincs a közvetlen környezetben olyan mozgósítható családtag, vagy éppen ők jelentik a veszélyt. Ilyenkor külső segítségre lesz szükség: akár a rendőrség, akár a gyerekjóléti szolgálatok munkatársainak személyében. Fontos tudni, hogy a 2003. márciusában született 2003/13-as számú rendőrfőkapitányi intézkedés értelmében a rendőrség köteles minden családon belüli erőszakra utaló esetben a helyszínre kivonulni, és amennyiben kiskorúak is érintettek, adatlapot felvenni az ott látottakról, amelyet a helyi gyerekjóléti szolgálatnak tovább kell küldeniük.

Ha az itt leírtakon túl további kérdései vannak, az alábbi elérhetőségeken léphet kapcsolatba segítő szakemberekkel:

Területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat

Területileg illetékes rendőrkapitányság áldozatvédelmi referense

NANE Egyesület segélyvonala: 06 80 505 101 (szerda kivételével minden este hattól tíz óráig)
Praktikus információk a segítő intézményekről, alapvető felvilágosítás a bántalmazásról és hatásairól, segítő beszélgetés az elszenvedett traumatikus események értelmezésében és feldolgozásában.

NANE Egyesület e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.