Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának gyermekjogi projektje

júl.02

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának gyermekjogi projektje


I.    Az ombudsmanról

Az országgyűlési biztos (ombudsman) legfőbb feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatos problémákat kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Az ombudsman kizárólag a Parlamentnek felelős. Az ombudsman az eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg. Az ombudsmant az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosát a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja, egyszer újraválasztható.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény az ombudsman hatáskörét tekintve meghatározza, hogy az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv1 tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát - már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
_______
1 Például: közigazgatási feladatot ellátó szerv; a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében; a Magyar Honvédség; a rendvédelmi szerv; a nyomozó hatóság, ideértve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet is; a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat; a köztestület; a közjegyző; bírósági végrehajtó.


II.    A gyermekjogi projekt megindításának alapja – az ombudsman, mint gyermekjogi külön-biztos

Önálló gyermekjogi ombudsman híján az 1997-es gyermekvédelmi törvény különös hangsúllyal, az állampolgári jogokkal foglalkozó ombudsman nevesített feladatává teszi a gyermeki jogok védelmét. A törvény alapján a gyermek alkotmányos jogainak védelmét az ombudsman a maga sajátos eszközeivel segíti. Ennek során az ombudsman feladata, hogy a gyermekek alkotmányos jogait érintő – tudomására jutott – visszaéléseket kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

A felhatalmazás alapján az ombudsman mandátumának teljes ideje alatt, mintegy gyermekjogi külön-biztosként eljárva fokozott figyelemmel kíséri a gyermekek jogainak érvényesülését, illetve kiemelten kezeli a gyermekektől érkező, vagy érdekeikkel kapcsolatos panaszok vizsgálatát.


A projekt megindításával elérni kívánt célok

A 2008-ban Prof. Dr. Szabó Máté ombudsman által indított gyermekjogi projekt hosszú távú célja a gyermekjogok érvényesítésének és érvényesülésének jobbítása, a gyermekek érdekeinek fokozottabb érvényre juttatása, ezzel együtt a gyermekek társadalmi helyzetének javítása.

A gyermekjogokkal kapcsolatos panaszokra általánosan jellemző, hogy azok döntő többségében felnőttektől érkeznek. A gyermekjogi projekt elsődleges célcsoportja a gyerekek, a projekt célja, hogy a társadalom gyermekkorú része számára a gyermekjogok, az alapvető jogok ne csak egy elvont fogalmakat jelentsenek, hanem azokkal élő kapcsolatuk legyen, elgondolkodjanak azon, hogy ezek hogyan jelennek meg életükben, kérdéseket tegyenek fel, problémákat fogalmazzanak meg.

A gyermekjogok megismertetésének egyik legfontosabb csatornája az oktatás. Az általános és középiskolai tantervekben és a tényleges oktatásban is meg kell jelennie az emberi jogi, gyermekjogi ismereteknek. A gyermeki jogok tényeges érvényesülésének az is feltétele, hogy a gyermekügyekben döntést hozók, a gyermekekkel foglalkozó szakemberek is megfelelő gyermekjogi ismeretekkel rendelkezzenek, és a gyermekjogi értékek áthassák szemléletmódjukat is. A projekt másik célcsoportja tehát a gyermekekkel kapcsolatba kerülő felnőttek.

A projekt célja, hogy mind a gyerekek, mind a velük foglalkozó felnőttek: szülők, pedagógusok, gyámhivatali ügyintézők, gyermekvédelmi szakemberek stb. gyermekjogi ismereteit növelje.


A projekt-tevékenység bemutatása

Az ombudsman gyermekjogokkal kapcsolatos tevékenysége nem korlátozódik csak a hagyományos eszközök igénybevételére, a gyermeki jogokat az érvényesülésük elősegítéséhez illeszkedő sajátos eszközrendszerrel védi, ezért az egyedi panaszügyek ügykövető intézése mellett nagyobb hangsúlyt fektet az átfogó szemléletű és proaktív jellegű jogvédelemre: a jogtudatosító és közvélemény-formáló tevékenységre, hivatalból indított és átfogó vizsgálatokra, együttműködési mechanizmusok szervezésére.

Az ombudsman amellett, hogy elsődleges feladatának tekinti, hogy vizsgálatai során feltárja a gyermekek jogaival, illetve jogfosztottságával kapcsolatos problémákat, valamint azok orvoslása érdekében ajánlásokat fogalmazzon meg, és sürgesse a megoldások kidolgozását, a gyermeki jogok hatékony és széles körű érvényesítése érdekében nélkülözhetetlennek tartja, a projekt célcsoportjaival való közvetlen kapcsolatteremtést is. Ennek érdekében az ombudsmani a vizsgálatok során tapasztaltakat, illetve az azokhoz kapcsolódó megállapításait, javaslatait, kezdeményezéseit szakmai találkozók, műhelyviták, konferenciák keretében vitatja meg a gyermekekkel foglalkozó szakemberekkel, illetve együttműködést kezdeményez a gyermekekkel, a gyermeki jogok érvényesülésével és védelmével foglalkozó civil és állami szakmai szervezetek, szakemberek között. Ezen túlmenően saját erőforrásaihoz mérten maga is szerepet vállal a gyermeki jogok, illetve a jogérvényesítési lehetőségek, azokon belül az ombudsmani jogvédelem megismertetésében.

Ennek jegyében az ombudsman, illetve a gyermekjogi projekt munkatársai az elmúlt évben részt vettek és felszólaltak több szakmai, valamint közvetlenül a családoknak, gyerekeknek szóló rendezvényen is: itthon és külföldön egyaránt.


III. A projekthez kapcsolódó jelentéssel zárult vizsgálatok (2008)

Az ombudsman központi tézise, hogy a ma gyermekeiből lesznek a jövő társadalmának felnőtt polgárai, így amilyen most a gyermekek jogismerete, jog- és érdekérvényesítő képessége, olyan lesz majd a felnőtteké is. A gyermekek mellett, rajtuk keresztül megszólíthatóak a szülők, illetve a gyermekkel kapcsolatba kerülő szakemberek is. Így a biztos befolyással lehet a társadalom széles körének jogismerete, jogérvényesítő képessége fejlesztésére.

A gyermekjogi projekt hosszú távú célja a gyermekjogok érvényesítésének és érvényesülésének javítása, a gyermekek érdekeinek fokozottabb érvényre juttatása, ezzel együtt a gyermekek társadalmi helyzetének jobbítása. A gyermekjogi projekt elsődleges célcsoportja tehát a gyerekek. A projekt célja, hogy a társadalom fiatal, még gyermekkorú része számára a gyermekjogok, az alapvető jogok ne csak elvont és bonyolult jogi fogalmakat jelentsenek, hanem azokkal valódi, élő kapcsolatuk legyen. Elgondolkodjanak azon, hogy a jogok hogyan jelennek meg életükben, mit jelentenek és miért fontosak, kérdéseket tegyenek fel, problémákat fogalmazzanak meg.

A gyermekjogok megismertetésének egyik legfontosabb csatornája az oktatás. Az általános és középiskolai tantervekben és a tényleges napi oktatásban is hangsúlyozottan meg kell jelenniük nemcsak a jog, hanem az emberi jogi és gyermekjogi ismereteknek – ez nem csupán európai uniós trend és követelmény, hanem az ország felelőssége. A projekt másik célcsoportja a gyermekekkel kapcsolatba kerülő felnőttek. A gyermeki jogok tényleges érvényesülésének ugyanis előfeltétele, hogy a közvetlenül gyermekeket érintő ügyekben döntést hozók, a gyermekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek is megfelelő és naprakész gyermekjogi ismeretekkel rendelkezzenek, a gyermeki jogokban megtestesülő értékrend áthassa szemléletmódjukat is. A projekt célja, hogy mind a gyerekek, mind a velük foglalkozó felnőttek, a szülők, pedagógusok, gyámhivatali ügyintézők, gyermekvédelmi szakemberek gyermekjogi és alapjogi ismereteinek folyamatos monitorozását az államtól „számon kérje”, az ismeretek bővülését a maga sajátos eszközeivel is elősegítse.

-    Pest megyei gyermekjóléti alapellátás vizsgálata

A gyermekjóléti alapellátás Pest megyei vizsgálata során a cél annak feltárására volt, hogy a települési önkormányzatok hogyan tesznek eleget a gyermekvédelmi törvényben a gyermekjóléti alapellátások működtetésére előírt kötelezettségeiknek. A vizsgálat előzménye a korábbi ombudsmanok által 2006-ban Komárom-Esztergom megyében, hasonló tárgykörben indított vizsgálat, amelyet – megválasztását követően – az ombudsman a gyermekjogi projekt keretén belül Pest megyében folytatott tovább.

Vizsgálata során az ombudsman megállapította, hogy: sérülhetnek a gyermekek Alkotmányban garantált jogai, nem jut mindenki egyenlő eséllyel a gyermekjóléti alapellátásokhoz, kevés a szakember, a törvényi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok akár formálissá is tehessék a gyermekvédelmi kötelezettségük teljesítését.

Jelentésében az ombudsman rámutatott, hogy a kisebb településeken heti néhány órában jelenlévő családgondozók, illetve az önálló családgondozóval működő gyermekjóléti szolgálatok nem tudják maradéktalanul ellátni a feladataikat, többnyire a krízishelyzeteket sem képesek kezelni. Kevés a szakember, nem elérhetők a gyermekjóléti központok speciális szolgáltatásai. A helyettes szülők, illetve az átmeneti otthonok hiányában nem megoldott a gyermekek átmeneti gondozása. Összességében a különböző méretű településeken élő gyermekek és családjaik nem juthatnak hozzá egyenlő eséllyel a gyermekjóléti szolgáltatásokhoz. Ez visszás helyzetet teremt a gyermekek védelméhez és gondoskodáshoz fűződő alapjogainak érvényesülésével kapcsolatban.

Az egyes intézményeknek és fenntartóinak szóló kezdeményezésein túl a biztos javasolta a Kormánynak, hogy a szociális szaktárca segítségével tekintse át a gyermekvédelmi alapellátások rendszerét, finanszírozásának szabályozását. A Magyar Orvosi Kamara elnökét felkérte, hogy az orvosok továbbképzése során fordítsanak kiemelt figyelmet a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésével kapcsolatos kötelezettségükre. Az ombudsman az oktatási és kulturális minisztert arra kérte, vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a gyermekvédelmi alapismeretek bekerüljenek a pedagógusképzés, továbbképzés tananyagába.

-    Gyermekjogok a médiában

A gyermeki jogok érvényesülésének és a média felelősségének összefüggéseit feltáró vizsgálata során az ombudsman megállapította, hogy a gyermek- és ifjúsági műsorokat ténylegesen (de legalábbis reálisan) el kellene juttatni a címzettekhez. Ennek komoly akadálya, hogy sem a szülők, sem pedig a gyermekek nem vonhatnak le a műsorszám klasszifikációjából, besorolásából messzemenő következtetéseket. Az ombudsman rámutatott arra is, hogy valamennyi magyarországi műsorszolgáltatónak feladata kell, hogy legyen a gyermekek jogtudatosításában való aktív és felelősségteljes részvétel.

A megállapított alkotmányos visszásságok orvoslása érdekében a biztos felkérte az ORTT-t, úgy is mint a Műsorszolgáltatási Alap kezelőjét, hogy vizsgálja meg, miként biztosítható, hogy a műsorszolgáltatók a gyermeki jogokat ismertető műsorszámokat gyártsanak és tegyenek közzé. A hazai műsorszolgáltatóknál kezdeményezte, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a műsor-előzetesek, valamint a műsorszám bemutatása során a nézők, illetve hallgatók figyelmét megfelelően felhívják a kifejezetten gyermekeknek szánt műsorokra. Kezdeményezte továbbá, hogy vizsgálják meg a gyermeki jogok jelenleginél magasabb színvonalon megvalósuló tudatosításának lehetséges alternatíváit. Az Országgyűlésnek irányában az ombudsman kezdeményezte, hogy vizsgálja felül a közszolgálati műsorszolgáltatók finanszírozásának rendszerét annak érdekében, hogy azok maradéktalanul elláthassák törvényi kötelezettségüket.

-    A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének hiányosságai

Az ombudsman hivatalból vizsgálatot folytatott egy országos napilap „Éhhalál 13 hónapos korban” című cikke alapján a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének hiányosságaival összefüggésben. A vizsgálat feltárta, hogy a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának évek óta tudomása volt a családban nevelkedő gyermekek veszélyeztetettségéről. A hét gyermeket nevelő családdal kapcsolatban állt a családgondozó, a védőnő, a gyermekorvos, a pedagógusok, a jegyző. Családon belüli erőszak miatt már korábban rendőri intézkedésre is sor került. A vizsgálat megállapította, hogy – bár tudtak a csecsemő veszélyeztetettségéről – a gyermek védelmére köteles hatóságok, valamint szolgáltatók nem tettek eleget a gyermekvédelmi törvényben előírt jelzési, együttműködési és tájékoztatási kötelezettségüknek. Nem hozták meg időben azokat a hatékony intézkedéseket, amelyek a gyermek akut veszélyeztetettségét megszüntették volna, ezzel a mulasztással pedig a gyermek kiemelt védelemhez fűződő jogával összefüggő visszásságot okoztak, és nem tudták megelőzni a tragédia bekövetkeztét.

-    A fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben tapasztalható körülmények

Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot egy fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében elkövetett erőszakos cselekményről szóló sajtóhír alapján. A vizsgálat során a biztos munkatársai helyszíni vizsgálatot folytattak a fiatalkorúak bv. intézeteiben (Tökölön, Kecskeméten, Szirmabesenyőn és Pécsen), valamint – összehasonlításképpen – három, előzetes letartóztatást is végrehajtó javítóintézetben (Debrecenben és Budapesten a Szőlő utcában, ill. Rákospalotán).

A vizsgálat megállapította, hogy a fiatalkorú fogvatartottak elhelyezése a Fiatalkorúak Bv. Intézetében Tökölön, valamint Szirmabesenyőn közvetlenül veszélyezteti az élethez, emberi méltósághoz való jogukat, valamint sérti a gyermeknek a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra való jogát, ami a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. A feltárt visszásságok orvoslása érdekében a biztos ajánlást tett az igazságügyi és rendészeti miniszternek, hogy dolgozzon ki konkrét intézkedési tervet a fiatalkorúak törvényes fogva tartásának biztosítására.

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a fiatalkorúak előzetes letartóztatásának nem javítóintézetben vagy fiatalkorúak bv. intézetében, hanem megyei vagy más országos bv. intézetben való végrehajtása visszásságot okoz a gyermeknek a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra való jogával összefüggésben, ami a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.

Ezért az ombudsman javaslatot tett az igazságügyi és rendészeti miniszternek, hogy a vonatkozó jogszabályok módosításával biztosítsa az előzetesen letartóztatott fiatalkorúak esetében is a speciális helyzetüknek megfelelő alkotmányos jogaik érvényesülését.


IV. A projekthez kapcsolódó jelentéssel zárult vizsgálatok (2009)

Az ombudsman a 2009-es év témájaként a gyermekekkel szemben elkövetett (családon belüli, intézményi, szexuális) erőszak, valamint a gyermekek által elkövetett (bűncselekmények, iskolai és egyéb) agresszív megnyilvánulások hátterében álló okok feltárását, és az azok megelőzése irányába tehető rövid és hosszú távú lépéseket jelölte meg.

Az ombudsman ugyanakkor e fókuszpont kijelölése mellett továbbra is különösen hangsúlyosnak tartja az alapjogi és gyermekjogi ismeretek bővítésének kérdését. Általános és pozitív tapasztalat ugyanis, hogy azok a gyermekek és fiatalok, akik valóban ismerik az alapvető jogaikat és az ahhoz szorosan kapcsolódó értékeket (pluralizmus, tolerancia, demokratikus döntéshozatal, a másik meghallgatása etc.), azok kevésbe tanúsítanak másokkal szemben olyan magatartást, amelynek végállomása az erőszakos cselekmények elkövetése.

A gyermek alapvető alkotmányos joga, hogy a családjától, az államtól és a társadalomtól minden segítséget megkapjon megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez. A védelemre kötelezett szereplőknek tehát külön-külön és együttműködve – a jogi szabályozás és a jogalkalmazás eszközrendszerével – a gyermeket meg kell védeniük a jogsérelmektől, köztük az egyik legsúlyosabbtól, az ellene irányuló, illetve az őt érintő erőszak valamennyi formájától.

A gyermekekkel szembeni erőszak minden formájának (fizikai, lelki, verbális erőszak) kategorikus tilalma, az erőszakkal szembeni védelmi rendszer megteremtése és működtetése, olyan alapvető állami kötelezettség és számon kérhető követelmény tehát, amely egyaránt következik a Magyar Köztársaság Alkotmányából, valamint az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaiból, és amely tartalma nem relativizálható célszerűségi, hatékonysági vagy anyagi megfontolások mentén.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa gyermekjogi biztosként kiemelkedő figyelmet fordít a gyermekvédelmi szervezetrendszer alapjogi aspektusú kontrolljára, ezen belül különösen arra, hogy az egyes szervek megfelelően látják-e el feladatukat a gyermekek jogait legsúlyosabban sértő erőszakformákkal szembeni védelem biztosításában.

Fontos kiemelni, hogy az erőszakkal szembeni védelem kiemelt területe a megelőzés. A hatékonyság növelése érdekében nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a hosszabb távú, koncepcionális változásoknak, és a meglévő, a hatályos jog kínálta és a jogon kívüli eszközök adekvát alkalmazásának.

A gyermekek alapjogainak védelme eredendően többszereplős, így az erőszakkal szembeni tényleges védelem sem lehet elszigetelt, pusztán az egyes szereplők ügye. Ezért az állampolgári jogok biztosa a gyermekek erőszakkal szembeni védelmének területein a hiányosságokat feltáró vizsgálatai mellett, mintegy közvetítői szerepet vállalva fórumot és lehetőséget teremt arra, hogy a megoldásokat közös együttműködés, együttgondolkodás keretében, a szereplők eltérő szempontrendszerének és véleményének figyelembevételével lehessen megtalálni. E megoldáskeresésbe – megfelelő keretek között – be kell vonni magukat a főszereplőket, azaz a gyermekeket is.

-    A speciális gyermekotthonok és gyermekotthoni csoportokkal kapcsolatos vizsgálatok

A speciális szükségletűnek nyilvánított gyermekek különböző okok – súlyos magatartási, alkalmazkodási, tanulási zavarok – miatt szorulnak az átlagostól eltérő nevelésre, gondozásra. Az ombudsman munkatársai helyszíni vizsgálatot tartottak a minisztérium által fenntartott és a legsúlyosabb problémákkal küszködő gyermekek nevelését, gondozását ellátó speciális gyermekotthonokban: Esztergomban, Kalocsán, Rákospalotán és Zalaegerszegen.

Az illetékes szociális minisztérium adatai szerint a speciális szükségletű gyermekek létszáma (661) és a férőhelyadatok (510) összevetése alapján megállapítható, hogy nem áll rendelkezésre elegendő speciális férőhely. Ugyanakkor a rendelkezésre álló férőhelyek sincsenek feltöltve: 2007. december 31-én a speciális szükségletű gyermekeknek mindössze 60%-a (397 gyermek) élt speciális férőhelyen. A szakértői vélemények ismeretének hiányában nem állapítható meg pontosan, hogy az integrált elhelyezés a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata indokolta-e, vagy ezt az adott megyében a speciális férőhely hiánya okozta. Az ombudsman megállapította, hogy a férőhelyek kihasználatlansága a gyermekek kiemelt védelemhez és gondoskodáshoz való alkotmányos joga sérelmének közvetlen veszélyét okozza, és felkérte a szociális és munkaügyi minisztert, hogy tárja fel az ellentmondás okát.

A minisztérium fenntartásában lévő otthonokban folytatott helyszíni vizsgálat során az ombudsman munkatársai meggyőződtek arról, hogy az otthonokban a tárgyi feltételek megfelelőek, a tágas épületek jóval több gyermek elhelyezésére épültek, és erre alkalmasak is lennének. Az esztergomi, a kalocsai és a zalaegerszegi otthon vizsgálata ugyanakkor feltárta azt is, hogy az otthonokban kialakított férőhelyek száma meghaladja a jogszabályokban maximált férőhelyszámot. Az illetékes szociális és gyámhivatalok Esztergomban és Kalocsán végzett ellenőrzéseik során megállapították, hogy az intézményekben két olyan önálló szakmai egységet kellene kialakítani, melyek élén önálló gyermekotthon-vezetők állnak, és önálló szakmai programmal rendelkeznek. Továbbá, hogy az Esztergomban elhelyezett gyermekek 15–20%-a enyhe fokban értelmi fogyatékos, de – státus hiányában – nem tudnak a jogszabályban előírt számú fejlesztő- vagy gyógypedagógust alkalmazni. Mindezek alapján az országgyűlési biztos megállapította, hogy a szervezeti hiányosságok visszásságot okoznak a gyermekek kiemelt védelemhez és gondoskodáshoz való alkotmányos jogával, illetve a szakemberhiány a fogyatékossággal élő gyermekek tekintetében az esélyegyenlőség elvével összefüggésben is. A visszásság orvoslása érdekében a biztos ajánlást tett a szakminiszternek.

A gyermekvédelmi törvény előírja, hogy a meghatározott problématípusok, például súlyos pszichés, illetve disszociális tünetek, pszichoaktív szerek fogyasztása szerint elkülönítetten kell gondoskodni a gyermekek elhelyezéséről. Az intézményvezetők elmondása és a minisztérium statisztikai adatai azonban arról tanúskodnak, hogy sokszor nem határolhatók el egymástól a különböző, speciális gondozásra okot adó tünetek, ezért a gyakorlatban nehezen lehet eleget tenni a törvény feltételeinek. A törvényi szabályozás és a gyakorlati alkalmazás összhangjának hiánya tekintetében a biztos a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményével összefüggő sérelmet állapított meg, annak orvoslása érdekében a törvény módosítását indítványozta.

A szociális és gyámhivataloknak a 14 év alatti elkövetők ügyében évente jelentést kell készíteniük a gyermek-, illetve fiatalkorú elkövetők helyzetéről, valamint a bűnmegelőzési tevékenységről, ehhez különböző szervektől tájékoztatást kérnek. A szervek között a javítóintézetek, illetve a speciális gyermekotthonok egyáltalán nem szerepelnek, noha egészben vagy részben bűnelkövető gyermekekkel foglalkoznak. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, illetve csökkentése érdekében az ombudsman szükségesnek tartja a gyermekvédelmi gondoskodással érintett – és azon belül a speciális ellátásba bekerült – gyermek- és fiatalkorú elkövetőkre vonatkozó adatgyűjtést, valamint a gyermekvédelmi rendszer gyermek- és fiatalkorú elkövetőkkel foglalkozó szereplőinek bevonását a szociális és gyámhivatalok jelentéseinek elkészítésébe.

A vizsgálat megállapította, hogy minden intézményben komoly gond a súlyos pszichés problémák, illetve a drogelvonási tünetek kezelése. A gyermekek jelentős részénél szükség lenne speciális pszichoterápiára. A gyermekpszichiátriák – kapacitás hiányában – nem fogadják a nehezen kezelhető gyermekeket. Kivételesen felnőtt-pszichiátrián vagy gyermekosztályon látják el őket, de előfordul, hogy az intézetnek kell megoldania a kórházi kezelésre szoruló növendék ellátását. Ezzel a helyzettel az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárását követő vizsgálat foglalkozott részletesen.

-    A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével kapcsolatos vizsgálatában

A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével kapcsolatos hivatalból indított vizsgálatában az ombudsman megállapította, hogy a jogszabályok előírásait követő, ám megoldást ezzel együtt nem hozó intézkedések veszélyeztetik a gyermekek oktatáshoz, valamint védelemhez és gondoskodáshoz való jogát. Nem elegendő, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer formálisan jól működik, ha nem képes a feltárt problémák kezelésére.

A sajtóban megjelent hírek szerint a bíróság kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt egy szülőpárt, mivel több tanköteles gyermeküket nem járatta iskolába. Kiderült, hogy a gyermekek igazolatlan mulasztásainak nagy számát a kistelepülés iskolája jelezte először a jegyzőnek és a gyermekjóléti szolgálatnak. A gyermekjóléti szolgálat munkatársai alapellátásban gondozták a családot: rendszeresen látogatták, elbeszélgettek a szülőkkel, a gyermekekkel, de a szülők nem hajlottak az együttműködésre. A jegyző ezután határozott a gyermekek védelembe vételéről, a szülők ellen pedig négy év alatt összesen 16 szabálysértési eljárást indított. Ezek sem vezettek eredményre, ezért az ügyészséghez fordult. A szülők ellen három büntetőeljárás folyt, a bíróság harmadjára ítélte őket letöltendő szabadságvesztésre. A kiskorú gyermekek gyámja a nagymama lett, az egészségügyi, tisztasági körülmények ugyan javultak, de az igazolatlan mulasztások továbbra is rendszeresek.

Az ombudsman hatásköre szerint az állami, önkormányzati működés, vagyis a hatóságok és a közszolgáltatók eljárását vizsgálhatja, az állampolgárok – jelen esetben a szülők – esetleges jogsértéseit, kötelezettségszegéseit, mulasztásait nem. Ugyancsak nem járhat el olyan ügyben, amelyben a határozat felülvizsgálatára bírósági eljárás indult, vagy amelyben jogerős bírósági határozat született. Az ombudsman tehát azt vizsgálta, hogy büntetőeljárásokra okot adó évek alatt megfelelően volt-e biztosítva a gyermekek jogainak védelme, és az állam erre létrehozott intézményei segítségével megtett-e minden elvárhatót a gyermekek jogainak érvényesüléséért.

Az ombudsman megállapította, hogy mind az iskola, mind a gyermekjóléti szolgálat, mind a jegyző eleget tett a jogszabályban előírt jelzési és intézkedési kötelezettségeinek (önmagában már ez is előrelépésként értékelhető a korábbi vizsgálati tapasztalatokhoz képest), ám ez nem hozott valódi eredményt.

A mindenkori alapjogi dilemmát elsősorban az jelenti, hogy hol húzódnak az állami beavatkozás határai és milyen jogi eszközök alkalmazhatók a megoldás érdekében. A tankötelezettség teljesítése például a szülővel, a törvényes képviselővel szemben is kikényszeríthető, mert különben az alapszintű oktatás elmaradása súlyos, később behozhatatlan hátrányba taszíthatja a gyermeket. A negatív hatások nem azonnal, hanem közép- vagy hosszú távon jelentkeznek, ezt a szülők gyakran nem is látják előre. Az is fontos, hogy a sokszor rejtetten maradó rossz bánásmód problémáját a jelzőrendszer feltárja. Ez azonban messze nem elegendő, ha a gyermekvédelmi rendszer egyúttal nem alkalmas a már megismert bajok kezelésére. Szükséges épp ezért a gyermekvédelemben dolgozók szakmai támogatása, a képzések, és a komplex, több területet átfogó problémamegoldás ösztönzése.

A gyermekek jogainak érvényesülése érdekében az államnak elsősorban a családban való nevelkedéshez kell segítséget nyújtania. Ez nem csupán pénzbeli támogatást, ellátásokat, jelentene, hanem például a szülők munkaerő-piaci foglalkoztatását, életvezetésükhöz nyújtott tanácsadást, mentális gondozást is. A gyermekek jogainak érvényesülése sem képzelhető el pusztán a jogi keretek megteremtésével. A jogszabályokban előírt intézkedéseket a gyermekvédelmi szervek megtették, azonban ez nem vezetett el a megoldáshoz, vagyis a gyermekvédelmi rendszer a mai keretek között nem tudja betölteni a funkcióját – vonta le a következtetést a biztos. Szerinte a formális cselekvés helyett a problémák átfogó, komplex kezelése, szakmai programok kidolgozása szükséges. Növelni kell a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók létszámát, szakmai képzéseken kell fejleszteni a tudásukat, képességeiket.

Az ombudsman a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáért is felelős miniszterhez fordult, s arra kérte őt, hogy a szakmai módszertan kidolgozására illetékes intézettel együttműködésben dolgozzon ki országosan alkalmazható elvárásokat és előírásokat annak érdekében, hogy a gyermekvédelemben dolgozók időben felismerjék a gyermekek veszélyeztetettségét és annak kezelésére megfelelő komplex szakmai programokat tudjanak kínálni.

-    Gyermekjóléti alapellátás vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A 2006-ban indított, a gyermekjóléti alapellátások biztosításával összefüggő átfogó vizsgálatok során az ombudsman 2009-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében folytatta. A 2009. évi központi téma miatt a vizsgálat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szabálysértés, illetve bűncselekmény elkövetése miatt védelembe vett gyermekek gondozásával folytatódott. Az átfogó vizsgálat tematikájának megfelelően a biztos adatokat kért a megyében működő szolgálatokról, a gyermekek átmeneti gondozásának lehetőségéről, továbbá a szolgáltatók bűnmegelőzéssel kapcsolatos prevenciós munkájáról.

A vizsgálat megállapította, hogy a szolgáltatók többségénél nincsenek külön bűnmegelőzéssel kapcsolatos prevenciós programok. A kisebb szolgáltatók azonban igyekeznek bekapcsolódni a rendőrség iskolákban tartott drogprevenciós, illetve bűnmegelőzési programjaiba, részt vesznek az e tárgyban tartott továbbképzéseken.

Jogszabályi kötelezettségüknek eleget téve a családgondozók a nevelési terveket elkészítik, azonban a leírtak alapján többnyire nem állapítható meg, hogy a segítségnyújtás mit is jelent. Az ombudsman álláspontja szerint a védelembe vétel célja pusztán a szülő és a gyermek számára meghatározott kötelezettségek és magatartási szabályok betartására való kötelezéssel, annak kétheti, havi vagy még ritkábban való teljesítésének rákérdezéssel való ellenőrzésével, a szociális munka eszköztárából kizárólag a segítő beszélgetés alkalmazásával nem érhető el. A gondozási tervek készítésébe a családgondozók akkor sem vontak be a pedagóguson, esetleg a pszichológuson kívül más szakembereket, ha a gyermek súlyos és/vagy többszöri bűncselekményt követett el. A gyermekek a szakemberek javaslat ellenére sem kaptak pszichológiai segítséget, mert arra az egyes – főleg a kisebb – szolgáltatóknál szakember hiányában nincs is lehetőség. A biztos rámutatatott arra is, hogy a bűnmegelőzés területén, továbbá a szabálysértést és bűncselekményt elkövető gyermekek tekintetében szükséges a gyermekjóléti szolgálatok és a rendőrség fokozottabb együttműködése.

Az ombudsman emellett megállapította azt is, hogy a vizsgált megye településeinek többségében – csak úgy, mint a korábbi átfogó vizsgálat színterén, Pest megyében – nem biztosított az átmeneti gondozás. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működése ugyan javult, de kívánatos lenne a működés hatékonyságának további fokozása, az együttműködők körének bővítése, továbbá a veszélyeztetettséget észlelő és a jelzőrendszer szervezésével és működésével kapcsolatban vannak még hiányosságok.

A feltárt hiányosságok alapján az országgyűlési biztos megállapította, hogy azok visszásságot okoznak a gyermeket az állam és a társadalom részéről megillető védelemhez és gondoskodáshoz való joggal összefüggésben. A sérelem orvoslása érdekében a biztos felkérte a szociális és munkaügyi minisztert a szolgáltatók módszertani munkájának segítésére, az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy a szociális tárcával együttműködve vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a rendőrség, a párfogó felügyelői szolgálat és a gyermekjóléti szolgálatok együttműködése hogyan tehető eredményesebbé. Végezetül arra kérte a szolgáltatók szakmai ellenőrzését folytató hatóság vezetőjét, hogy a védelembe vétellel érintett gyermekek gondozási folyamatának ellenőrzését kísérje fokozottabb figyelemmel.

-    Átfogó vizsgálat az iskolai erőszakról

Az iskolai erőszak megelőzésével kapcsolatos átfogó ombudsmani vizsgálat során a biztos arra kereste a választ, hogy az állami és társadalmi szervezetek milyen intézkedéseket tettek az iskolai erőszak megelőzése és kezelése érdekében, és ezek miképp teljesülnek a közoktatási intézményekben.

Az ombudsman a vizsgálat átfogó jellegéből következően közel nyolcvan intézményt, szervet keresett meg. Köztük az oktatási és kulturális minisztert, a fővárosi és megyei önkormányzatokat, a megyei jogú városokat, az egyházakat, mint intézményfenntartókat, az Oktatási Hivatalt, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, a megyei pedagógiai intézeteket, valamint a Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottságot. Tőlük az iskolai erőszak megelőzésével, kezelésével kapcsolatos pedagógiai, szakmai szolgáltatásokról, a pedagógus alap- és a továbbképzési lehetőségekről tájékozódott. Az európai gyermekjogi ombudsmanoktól pedig az iskolai erőszak jelenségével kapcsolatos panaszokról, megelőző programokról és azok gyakorlati működéséről kért tájékoztatást.

Az ombudsman megállapította, hogy az állami intézkedések nyomán kialakult jogszabályi környezet, az alapfokú és továbbképzési programok, a pedagógiai tervezés erősítését támogató pályázatok, az erőszak problémakörét feltáró kutatások kiegészülve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kínált lehetőségekkel segíthetik az iskolai erőszakos cselekmények megelőzését. A vizsgálat tapasztalatai szerint az oktatási-nevelési intézmények az iskolai alapdokumentumok (pedagógiai programok, tantervek, házirendek) megújításánál figyelemmel vannak a prevenciót segítő feladatok meghatározására, amelyet a biztos kiemelten fontosnak tart a jövőre nézve is. Megfigyelhető a pedagógustársadalom pozitív, az erőszakmentesség mellett határozottan kiálló attitűdje is.

Mindemellett a vizsgálat feltárta, hogy a megyei szinten működtetett pedagógiai szakmai szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve maguk a kínált programok is országos szinten eltérő képet mutatnak. A biztos kezdeményezte, hogy a Tolna Megyei Önkormányzat, mivel a rendelkezésre álló információ szerint nem működtet pedagógiai szolgáltatást, teremtse meg ennek feltételeit és alakítsa ki a szükséges intézményrendszert.

A biztos fontosnak tartotta azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az oktatási és kulturális miniszter által felállított „Az Iskola Biztonságáért” Bizottság ajánlásai az oktatási intézmények szintjén azért nem valósulhatnak meg maradéktalanul, mert a pedagógiai módszerek megújulásához szükséges lehetőségeket – megfelelő források hiányában – a fenntartók, illetve a fenntartásukba tartozó oktatási intézmények nem tudják kihasználni. Az intézmény fenntartásban jelentkező forráshiány késleltetheti, sőt bizonyos esetekben akadályozhatja az iskolai erőszak megelőzésére és kezelésére eddig tett állami intézkedések megvalósulását. A vizsgálat továbbá feltárta az iskolapszichológusi hálózat működésének egyes problémáit is.

Az ombudsman felhívta az oktatási miniszter figyelmét, hogy a rendelkezésére álló finanszírozási eszközökkel segítse elő az iskolapszichológusi rendszer hatékony működtetése megteremtésének körülményeit, a pedagógusok továbbképzésének minél szélesebb körben történő igénybevételét, és a pedagógusi alapképzés olyan tartalmú kiegészítését, amely a jövőben a jelenleginél jobban segítheti az iskolai erőszak megelőzését, és a konfliktusok eredményes kezelését.

-    Vizsgálat az iskolai megelőző egyeztető eljárásról

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet módosítása hozta létre az új jogintézményt, a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást. Ennek lényege, hogy egyfajta közvetítést tesz lehetővé: az oktatási intézményekben a fegyelmi eljárást „válthatja ki”, a fegyelmi jogsértéshez vezető események feldolgozása, értékelése és megállapodás létrehozása a felek közt a bekövetkezett sérelem orvoslása érdekében. Mivel az egyeztető eljárás rendeleti szabályozásával kapcsolatosan több garanciális jellegű hiányosság merült fel, az ombudsman hivatalból vizsgálatot indított, és tájékoztatást kért az oktatási és kulturális minisztertől.

A miniszter válaszában kifejtette, hogy az egyeztető eljárásra vonatkozó rövid rendeleti szabályozást nem tartja alapjogilag aggályosnak, szerinte az a legfontosabb garanciákat tartalmazza, alkalmazása önkéntes, az oktatási intézmények a saját belátásuk szerint alakíthatják szabályait, ezért felülvizsgálatát – annak ellenére, hogy időközben már több szakmai szervezet is kérte az egyeztető és fegyelmi eljárás szabályozásának pontosítását, kiegészítését – nem tartja indokoltnak.

Az ombudsman jelentésében rámutatott arra, hogy az egyeztető eljárásra vonatkozó szabályok az abban részt vevő tanulók alapvető jogait érintik, így visszásságot okoz, hogy az új jogintézmény létrehozásakor nem került sor a közoktatási törvény megfelelő módosítására, az alapjogok korlátozására ugyanis csak törvényi felhatalmazás keretében van alkotmányos lehetőség. Az ombudsman megjegyezte, hogy ugyan egy kielégítő, teljes körű garanciarendszer működése mellett is sérülhetnek alapjogok, ám ha a szabályozás eleve hiányos, homályos, könnyen kijátszható, akkor mintegy „kikövezett út” vezet a gyermekek alapjogainak sérelméhez.

A biztos megállapítását arra alapozta, hogy a rendelet szűkszavú, mindössze néhány bekezdésre szorítkozik. A részletesebb szabályok megalkotását – az intézményi autonómiára és az alkalmazás önkéntes jellegére hivatkozva – a jogalkotó az oktatási intézményekre bízta. Az eljárás érzékeny helyzetet érint: alanyai gyermekek, akik az iskolával szemben függő helyzetben vannak. A szabályozás során egyszerre kell tehát jogi és pedagógiai szempontokat figyelembe venni, amelyek teljes körű mérlegelését – megfelelő iránymutatás nélkül – nem lehet áthárítani az iskolákra. Az egyeztető eljárás bevezetését az oktatási intézmény nem mérlegelheti, a diákönkormányzat vagy a szülői szervezet kezdeményezésre a szabályokat köteles megalkotni, az eljárást pedig „működtetni”. A fegyelmi eljárásra vonatkozó részletes jogszabályi előírásokkal szemben az egyeztető eljárás esetében olyan alapvető, garanciális elemek hiányoznak, mint például, hogy kinek a feladata a közvetítés, a koordinálás, a közvetítőnek milyen szakismerettel kell rendelkeznie, kik vehetnek részt az eljárásban, mit kell tartalmaznia az írásbeli megállapodásnak. A szabályozási hiányosságok azzal a hatással járhatnak, hogy kiüresítik a fegyelmi eljárás intézményét és meglévő garanciáit: a kevésbé formális, kötetlen egyeztetés lefolytatása az iskolák számára kényelmesebb lehet.

Minderre tekintettel az ombudsman megállapította: az, hogy az oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben nem határozták meg az egyébként üdvözlendő és hasznos egyeztető eljárásra vonatkozó minimumszabályokat, visszásságot okoz a gyermekek védelemhez való jogával és a tanulók tisztességes eljáráshoz való jogával összefüggésben.

A feltárt visszásságok orvoslása érdekében az állampolgári jogok biztosa felkérte a minisztert a rendelet kiegészítésére és módosítására, továbbá, hogy készítse el az egyeztető eljárásra vonatkozó törvényi felhatalmazás, szabályozás tervezetét. Az ombudsman szerint a rendelet kiegészítése azért is fontos, mert a szükséges alapjogi garanciák beépítésével ez az újonnan bevezetett közvetítő eljárás jól alkalmazható eszköz lehet az iskolai erőszak megelőzésében.

-    Vizsgálat az autizmussal élő gyermekek oktatáshoz való jogáról

Az oktatási rendszer nem tud reagálni az autizmussal élő gyermekek speciális szükségleteire, a civil szervezetek jelzései szerint sok esetben nem jutnak hozzá az állapotuknak megfelelő nevelési-oktatási intézményhez. Egyre több szülő fordult az ombudsmanhoz segítséget kérve a gyermekük számára megfelelő intézmény felkutatásához.

Az autizmus spektrumzavarral élők között vannak nagyon tehetséges emberek, akiknek sikerül beilleszkedni a társadalomba, jelentős részük azonban – bár fogyatékosságát már a korai gyermekkorban felismerték – élete végéig támogatásra szorul. Az ombudsman 2009 elejétől vizsgálta, miként juthatnak a gyermekek a megfelelő nevelési-oktatási intézményekbe, milyen lehetőségei vannak a fiatal felnőtteknek a felsőfokú képzésben való részvételre.

Az ombudsman a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok tapasztalatai alapján megállapította, hogy ma Magyarországon nincs elegendő iskola, amely fogadhatná az autizmussal élő gyermekeket, és nincs megfelelő számú képzett szakember sem. A biztos az Autisták Országos Szövetségének kutatási eredményei alapján a jelentésében azt hangsúlyozta, hogy a mai oktatás nem képes megfelelni az autizmussal élő gyermekek különleges szükségleteinek. Ehelyett ezeket a gyermekeket megpróbálja bevonni a saját rendszerébe, a saját elvárásaihoz alakítani, ahelyett, hogy megkísérelné kielégíteni az autizmussal élők sajátos igényeit.

A megfelelő szaktudással nem rendelkező pedagógusok, gyógypedagógusok hozzá nem értése folytán az egyébként integrálható és kiválóan fejleszthető tanulók állapota is leromlik. Az ép társaikkal együtt nem oktatható gyermekek megfelelő, speciális nevelési-oktatási intézmény hiányában nem tudnak fejlődni, megalázó, emberi méltóságukat sértő helyzetekbe kerülhetnek, és később felnőttként kevesebb lesz az esélyük az önálló életre.

Az ombudsman arra is rámutatott, hogy az autizmussal élő gyermekek szülei számára igen nagy anyagi megterhelést, akár a családok szétesését is eredményezheti, hogy sokszor nincs a lakóhely közelében a gyermek fogadására alkalmas intézmény. Azonos korú, ép társaikhoz képest indokolatlanul hátrányosabb helyzetbe kerülnek azok az autizmussal élő gyermekek, akiknek a lakókörnyezetében az állam nem biztosítja az állapotuknak, képességeiknek megfelelő óvodát, iskolát.

A valódi egyenlőség érdekében pozitív intézkedésre van szükség, az állam ennek hiányában nem teljesíti az esélyegyenlőség előmozdítására vonatkozó, Alkotmányban előírt kötelezettségét – állapította meg az ombudsman.


V. 2010-évi projekt fókuszában: a család, családpótló intézmények

Az ombudsman 2010-ben is egy, a gyermekjogok biztosításával, védelmével összefüggő kérdéskört helyez a fókuszba, ez a kiemelt téma a család szerepe a gyermekek jogainak biztosításában: a gyermekek családban nevelkedéshez való joga és az állam szerepe ennek elősegítésében (támogatások), valamint az állami családpótló ellátások rendszerének működése, továbbá, ezzel összefüggésben az örökbefogadás kérdésköre. A projekttéma alapjogi megalapozásának kiindulópontja az Alkotmány, amely szerint a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges, a szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák, a családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat pedig külön rendelkezések tartalmazzák.

-    Vizsgálat a szakellátásban nevelkedő testvérek kapcsolattartása kapcsán

A szakellátásban, gyermekotthonban, nevelőszülőnél nevelkedő testvéreket nemegyszer elszakítják egymástól, a kapcsolattartásukra pedig nem fordítanak kellő figyelmet – jelezte az ombudsmannak a Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Egyesülete.

A gyermekvédelmi törvény főszabályként rögzíti, hogy a szakellátásba került testvéreket lehetőség szerint együtt kell elhelyezni. Amennyiben ez nem lehetséges, a családi kapcsolatok ápolására külön figyelmet kell fordítani. A kiskorú testvérek kapcsolattartása ugyanakkor nem hatósági határozatban foglalt kötelezettség, ennek megfelelően a hazai gyakorlat az egyes régiókban eltérő képet mutat. Az ombudsman átfogó vizsgálatot indított, és tájékoztatást kért az ország valamennyi területi gyermekvédelmi szakszolgálatától és gyámhivatalától. A válaszokból kiderült, hogy a törekvések ellenére több esetben nem oldható meg a testvérek együttes elhelyezése. A nevelésbe vett testvérek 18-21 %-át egymástól elszakítva gondozzák, aminek legfőbb indoka az eltérő nevelési szükséglet, a férőhelyek korlátozott száma. Akkor sem javasolják a testvérek közös elhelyezését, ha egyiküket örökbefogadhatóvá nyilvánították.

A jelenlegi szabályozás szerint csak a nagykorú testvér jogosult a kapcsolattartásra, a kiskorú testvérekét a gyám biztosíthatja, ha az a gyermek érdekében áll, különösen, ha maga a gyermek kéri. Így aztán a gyám saját problémája, hogy miként teremt alkalmat a találkozásokra, a testvéri viszony ápolására. A kiskorú testvérek kapcsolattartása nem hatósági határozatban foglalt kötelezettség, ezért az egyes régiók gyakorlata jelentősen különbözik abban, hogy a nevelésbe került, de egymástól elválasztott testvérek milyen körülmények között, milyen gyakran találkozhatnak egymással.

A szabályozás hiánya, valamint a kapcsolattartások esetlegessége közvetlenül veszélyezteti a gyermek kiemelt védelemhez és gondoskodáshoz való jogát, ezért az ombudsman a jogalkotóhoz fordult.

-    Vizsgálat egy speciális gyermekotthonban

A vizsgált gyermekotthon egyik gondozottja lopásra, koldulásra kényszerített kisebb gyermekeket, ezért büntetőeljárás indult ellene. Az ombudsman a hír nyomán vizsgálatot indított a speciális ellátást igénylő fiatalkorúak gyermekotthonában. Az ott dolgozók igyekezetét értékelni tudta ugyan, ám a körülményeket nem látta megfelelőnek.

A gyermekotthonban korábban kétszer is folyt ombudsmani vizsgálat, az egyik hatására, az ombudsman ajánlására a fenntartó vissza is vonta az igazgató vezetői megbízását. Az ombudsman azonban a legutóbb is kénytelen volt megállapítani, hogy a fenntartó önkormányzat többszöri ombudsmani kezdeményezés ellenére sem tett eleget ellenőrzési kötelezettségének, ezzel sérült a jogbiztonság és a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek kiemelt védelemhez fűződő joga is, ezért a problémát az Országgyűlés elé terjesztette.

A gyermekjogi ombudsman feladatait is ellátó biztos a legutóbbi vizsgálatot az egyik országos napilap „Veréssel kikényszerített koldulás” című cikke után rendelte el. Munkatársai a gyermekotthonban azt tapasztalták, hogy egy 2007-ben feltárt hiányosságot megszüntettek: a megyei önkormányzat tatarozással átalakításokkal megoldotta a súlyos pszichés zavarokkal, küszködő fiúk, valamint a speciális ellátást igénylő lányok elhelyezését. Az elmúlt évben létrehozták a speciális otthon működéséhez elengedhetetlen biztonsági elkülönítőt, ami formálisan megfelel ugyan a jogszabályi előírásoknak, a kialakítása, berendezése során azonban figyelmen kívül hagytak szakmai szempontokat és nincs kiforrott elképzelés az elkülönítő gyakorlati használatról sem. A jogszabályban előírt helyiségek megtalálhatók, a berendezés azonban hiányos. Az ombudsman ezért a fenntartót a biztonsági elkülönítőre vonatkozó szakmai javaslat megfogalmazására kérte.

Az ombudsman korábbi jelentéseiben is kifogásolta, hogy ráccsal különítik el egymástól a speciális ellátást igénylő gyermekeket, ami veszélyezteti a gyermekek kiemelt védelemhez és gondoskodáshoz való alkotmányos jogának érvényesülését.

Az intézmény lehetővé teszi, hogy a gyermekek személyesen és a telefonon, illetve a jogszabályi lehetőségek szerinti egyéb módokon is tartsák a kapcsolatot a családjukkal, de a házirend ennek idejét erősen korlátozza, ami nem segíti a gyermek családi kötődését. Szabó Máté azt viszont értékelte, hogy a szakemberek igyekeznek hasznos programokat szervezni a gondozottak szabadidejének eltöltésére – aminek jó példája az intézmény sportcsapata – ám a működéséhez szükséges eszközökből az elégségesnél kevesebb jut.

Az ombudsman munkatársai felfigyeltek egy idézetre az igazgatói iroda falán: „Gyermeket nevelni nehéz, ha a gyermek jogai megelőzik a nevelési lehetőségeket. Az ombudsman álláspontja szerint, gyermekvédelmi intézetben ez a vélemény nem elfogadható.

–    Gyermekmunka az autópálya építkezésén – az ombudsman a gyermekek jogairól, a hatóságok kötelességeiről

Nincs olyan előírás, hogy értesíteni kell a gyermekek védelmére hivatott szerveket, ha egy ellenőrzés során a munkaügyi felügyelőség gyermekkorú munkavállalót talál. Az ombudsman szerint jogszabályi rendelkezések ilyen hiánya veszélyezteti a gyermekek védelemhez, gondoskodáshoz való jogát, jogbiztonságát. Az ombudsman megállapítását azután tette, hogy sajtóhírek szerint az M7-es autópálya építkezésén gyermekkorú munkavállalókat találtak.

Magyarországon is érvényben vannak a gyermekmunkát tiltó nemzetközi egyezmények. A törvényi tilalom ellenére kiskorúakat foglalkoztató munkáltatókat akár több millió forintra is büntethetik, ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy megszüntesse a problémát és az okokat, amelyek miatt a gyermekek munkát vállalnak. Szükséges volna valamennyi érintett szerv együttműködése, aminek része a hatóságok közötti kommunikáció. Kiemelkedő a gyermekjóléti szolgálatok és a gyermekek védelmével megbízott más szervek szerepe, mert az ő feladatuk, hogy észleljék, jelezzék, feltárják a gyermek foglalkoztatásához vezető körülményeket. Amennyiben ugyanis a gyermek dolgoztatásának oka az anyagi ellehetetlenülés, a szociális kiszolgáltatottság, akkor például megfelelő védelmet jelenthet a gyermek számára, ha a családot a szociális ellátás eszközeivel támogatják. 

Bár Magyarországon a közfelfogás szerint egyáltalán nincs gyermekmunka - illetve csak egy-egy kirívó esetben fordul elő - mégis rendszeresen találkozhatunk szórólapokat osztogató, szüretelő vagy egyéb idénymunkát végző, az útkereszteződésekben szélvédőt mosó sőt esetenként kolduló gyermekekkel. Ezeket a tevékenységeket azonban a társadalom nem tekinti munkavégzésnek és többnyire maguk a gyermekek sem kizsákmányolásként élik meg a foglakoztatásukat: pénzkereseti lehetőséget látnak abban, hogy az iskola helyett dolgozni mennek. 

A munkaügyi felügyelőség arról biztosította az ombudsmant, hogy a gyermekek ügyeit különös figyelemmel kezelik, és a gyermeket lehetőség szerint a szülő, vagy törvényes képviselő jelenlétében hallgatják meg. A konkrét ügyben, a kiskorú tanúvallomásáról készített helyszíni jegyzőkönyvből azonban az derült ki, hogy a gyermek nem kapott számára is érthető tájékoztatást a jogairól, és meghallgatásakor nem volt jelen az édesapja, pedig ő is az autópálya építésen dolgozott és a helyszíni ellenőrzés során őt is meghallgatták.

Az M7-es építkezéséről szóló sajtóbeszámolók után indított vizsgálatában az állampolgári jogok biztosa megállapította, hogy jelenleg nincsenek speciális, kifejezetten a gyermekek esetében alkalmazható eljárási előírások, így ha a helyszíni ellenőrzés során kiskorú foglalkoztatását észlelik, az ellenőrök a „szokásos”, azaz a felnőtt munkavállalóknál alkalmazott módon járnak el. A munkaügyi felügyelőségek – jogszabályi rendelkezések hiányában – bizonytalanok abban, hogy a kiskorúak jogellenes foglalkoztatását jelezniük kell-e a gyermekvédelmi hatóságnak. Az „eset súlya”, azaz a kiskorú életkora alapján, alkalmilag döntenek az értesítésről. A szóban forgó ügyben nem tájékoztatták a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt vagy gyermekjóléti szolgálatot – akkor sem, amikor azt a megyei gyámhivatal több mint egy hónappal az ellenőrzést követően kérte. További egy hónap múlva a munkaügyi felügyelőség a bejelentett lakcím szerint illetékes gyámhivatalt értesítette, így a gyermek védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére egyáltalán nem került sor.

A vizsgálat ugyanakkor rámutatott a helyi jegyző és Gyermekjóléti Szolgálat mulasztására is. Bár hivatalos úton valóban nem kaptak jelzést, a jegyzőnek tudomással kellett bírnia a gyermekmunkáról, hiszen ő maga és a polgármester is több országos sajtóorgánumnak nyilatkozott arról, hogy a faluban élő gyermekek munkát vállaltak az autópálya építkezésen. Arról is beszámoltak, hogy még Borsod megyéből is költöztek a településre családok, hogy a sztrádaépítésen dolgozzanak. A jegyzőnek, mint a gyermek védelméért felelős, elsőfokú gyámhatóságnak ennek alapján hivatalból észlelnie kellett volna az érintett gyermek veszélyeztetettségét és intézkednie kellett volna legalább a munkaügyi ellenőrzéssel érintett gyermek védelembe vételéről. Az iskolaidőszak alatt ugyanis a 13 éves gyermek jogellenes foglalkoztatása a kiskorú veszélyeztetettségének minősül, amely esetén a jegyző intézkedni köteles.

Összességében az ombudsman megállapította, hogy mindazok ellenére, hogy a 15 éves kor alatti kiskorúak foglalkoztatását a törvény szigorúan tiltja, sem a munkaügyi ellenőrzési hatóság, sem a gyermek védelmére hivatott szervek nincsenek felkészülve arra, hogy mit tegyenek abban az esetben, ha a gyermeket munkavégzésen találják. Ezzel kapcsolatban a biztos arra emlékeztetett, hogy a Gyermekjogi Egyezmény 3. cikke értelmében az állami szerveknek minden esetben a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venniük.

–    Speciális részleg, speciális gyermekotthon

Az emberi méltósághoz, az önrendelkezéshez, a személyes szabadsághoz, a szabad mozgáshoz, a tulajdonhoz való joggal, valamint a jogbiztonság követelményével is ellentétes a szentgotthárdi pszichiátrián létrehozott speciális részleg működése – állapította meg az ombudsman. Egy speciális ellátást igénylő gyermekeket gondozó szigetvári intézményben pedig a kiemelt védelem és gondoskodás jogának sérelmét mutatta ki.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa felkérte a Szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthonának vezetőjét, hogy a fenntartó Fővárosi Önkormányzattal együttműködve módosítsa az intézmény speciális részlegének működési rendjét.

Az intézményben úgynevezett speciális részleg működik, amit azért hoztak létre, hogy a többi gondozottól elkülönítsék az otthonban élő, ugyanakkor az intézmény profiljába nem illő, illetve deviáns, időnként agresszív módon viselkedő bentlakókat. Ezeket a gondozottakat a pszichiáter szakorvos döntésének megfelelően legalább két, legfeljebb négy hónapra helyezik el a részlegben, amelyet kizárólag ápoló kíséretében hagyhatnak el. Lakótársaikat mindössze heti két alkalommal, egy-egy órára fogadhatják, városi kimenőre csak rendkívüli esetben mehetnek, ha hozzátartozó, vagy ápoló kíséri őket. Az ”intim szobát” igénybe vehetik, amennyiben arra a pszichiáter engedélyt ad. A részlegben elhelyezett lakó heti költőpénzként maximum 3000 forintot vehet fel, de a pénzkezelés – a lakó igényeinek figyelembe vételével – a gazdasági nővér feladata.

Mivel a speciális részleg létrejöttét egy korábbi minisztériumi pályázat tette lehetővé, az ombudsman megkereste a szociális és munkaügyi minisztert, aki válaszlevelében hangsúlyozta, hogy a részleg célja nem lehet kizárólag egy bizonyos ellátotti kör elkülönítése.  Az intenzív ápolás keretein belül személyre szabott ellátással kell eleget tenni a speciális szükségleteknek, ami nem járhat az ott elhelyezett emberek címkézésével, szegregálásával, ellenkezőleg, a jobb életminőség felé kell vezetnie az érintettek és környezetük érdekében. Az ellátottakat megillető jogoknak ugyanúgy érvényesülniük kell a részlegen belül, mint bárhol másutt az intézményben.

Az ombudsman munkatársai a szigetvári speciális gyermekotthonban előre be nem jelentett vizsgálaton jártak, mert két alapítvány is segítséget kért egy súlyos viselkedési és pszichés zavarokkal küzdő 15 éves lány ügyében. A helyszíni tapasztalatok megerősítették, hogy a lány nem kapta meg az állapotának megfelelő ellátást. Az intézményben élő gyermekek alapvető jogainak érvényesülését elemezve a vizsgálat megállapította, hogy a létesítmény tervezésekor nem vették figyelembe a pszichés problémákból eredő különleges szükségletek szempontjait. A biztonsági elkülönítő balesetveszélyes volt, át kellett alakítani.

Az udvar beépítetlen maradt, nincs főzőkonyha sem. Az intézményt – a 2008. októberi átadás óta – a negyedik igazgató vezeti, a munkatársakat pedig nem készítették fel a feladatra. Jelentős a fluktuáció. A folyamatos összezártság és a szabadidő értelmes eltöltésének hiánya oda vezetett, hogy a gyermekek feszültségeiket az épület rongálásával vezették le és többször is megtörtént, hogy a velük foglalkozó felnőttekre támadtak. Szabó Máté ombudsman ezek után javasolta a szociális tárca vezetőjének, hogy rendeletmódosítással írja elő: a speciális csoportokban csak gyermekvédelmi gyakorlattal rendelkező, képzésen felkészített szakdolgozót lehessen foglalkoztatni.

–    Lekötözve, pelenkázva, anyja tudta nélkül – az ombudsman egy pszichiátriai osztályon történtekről

A személyes szabadság kórházi korlátozásáról a betegjogi képviselőt és a beteg törvényes képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell. Az ilyen korlátozó intézkedések alkalmazását kizárólag a jogszabálynak megfelelően, dokumentálva szabad elrendelni – hívta fel a figyelmet az ombudsman egy panaszügy kivizsgálása nyomán.

A kiskorút lekötözték, bepelenkázták, holott korábban ilyesmire nem volt szükség. A kényszerintézkedésről nem értesítették a szülőt, öt napon át a gyermeke állapotáról sem tájékoztatták. A Fejér Megyei Szent György Kórház Pszichiátriai Osztályán történteket panaszolta el így az ombudsmannak egy édesanya.

Az orvosigazgató-helyettes, illetve az osztályvezető főorvos az állampolgári jogok országgyűlési biztosának azt magyarázta, hogy vannak ügyeleti napok, amikor az akut ellátás mellett több konzíliumot is tartanak és emiatt nem biztos, hogy az orvos az egyébként megbeszélt időpontban beszélni tud a hozzátartozókkal. Az orvosigazgató-helyettes a személyes szabadság korlátozására vonatkozó intézkedéssel összefüggésben arról tájékoztatta az országgyűlési biztost, hogy felső végtagrögzítésre került sor, annak ideje alatt a fiatal folyamatosan éber volt, állapotát a nővérek és orvos is ellenőrizte.

Az ombudsman a jelentésében rámutatott arra, hogy az egészségügyről szóló törvény értelmében a személyes szabadság korlátozásának – így a rögzítésnek – elrendeléséről a betegjogi képviselőt és a beteg törvényes képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a személyes szabadság korlátozására irányuló intézkedések jogszabályban meghatározott alkalmazásának és dokumentálásának célja, hogy erre a jelentős alapjog-korlátozásra csak megfelelő garanciák mellett kerülhessen sor.

A vizsgálat megállapította, hogy sem a panaszos tájékoztatására, sem pedig a személyes szabadság korlátozására irányuló intézkedések dokumentálására nem került sor a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az ombudsman a jelentésében ezért felkérte a kórház főigazgatóját a pszichiátriai betegek korlátozását részletező belső szabályzat módosítására és a jogszabályi előírások betartására.


VI. Proaktív jogvédelem

Az ombudsman klasszikus – a panaszokra reagáló, reaktív – tevékenységén túl, ezen gyermekjogok védelmének területén több akcióval, kezdeményezéssel, proaktív módon szeretné a jogok védelmére irányuló tevékenységét ellátni. Ennek érdekében, a panaszok alapján és hivatalból indított vizsgálatokon kívül, illetve ezekhez kapcsolódóan, a hat éves gyermekjogi projekt keretén belül több szakmai találkozót, műhelyvitát, konferenciát szervez, illetve vesz részt olyan rendezvényeken, amelyeken a gyermekekkel foglalkozó szakemberekkel, civil szervezetekkel közösen kívánja megvitatni vizsgálatai tapasztalatait és megállapításait. Ezen túlmenően részt kíván venni olyan eseményeken is, amelyeken a gyermekekkel közvetlenül találkozva, maga is szerepet vállalhat abban, hogy a gyermekek jogaikról, jogérvényesítési lehetőségeikről, azon belül az ombudsmani jogvédelemről ismereteket szerezzenek.

-    Gyermekeknek szóló honlap ( www.gyermekjogok.obh.hu )

A honlap létrehozásának célja, hogy az ombudsman közvetlenül is megszólítsa a projekt elsődleges kedvezményezettjeit: a fiatalokat. Mindezt azzal a meggyőződéssel, hogy mivel a mai gyermekek otthonosan mozognak a virtuális térben, a nekik szóló programok, kezdeményezések ezen a csatornán jutnak el hozzájuk a legbiztosabban és leghatékonyabban.

A honlap tartalma:
  • Az Alkotmány alapján összeállított Alapjogi katalógus és hozzá kapcsolódó kérdések mulatságos rajzfigurákkal illusztrálva;
  • Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye;
  • Információk, friss hírek az ombudsman tevékenységéről: projektjeiről, vizsgálatairól, egyéb általa fontosnak tartott, gyermekeket érintő kérdésekről;
  • Linkgyűjtemény – kapcsolat gyermekkel foglalkozó állami és társadalmi szervezetek honlapjaihoz
A honlap elsősorban fiataloknak szól, az Ő nyelvükön, azonban a visszajelzések alapján eddig sok felnőtt látogatója is volt. Fontos kiemelni, hogy a honlap tartalmát a gyerekek saját maguk is alakíthatják: kérdésekkel, javaslatokkal.

A gyermekjogi projekt kezdőrendezvényével összekapcsoltuk a honlap bemutatóját, amelyet a Hivatalban iskolás gyerekek próbálhattak ki először. A honlap látogatóinak száma eddig kb. 15 000 fő volt.

Gy_J_1
1.kép A gyermekjogi projekt nyitókonferenciája  és a honlap bemutatója


-    Gyermekszigeti részvétel

Az ombudsman és munkatársai 2008 óta rendszeresen vesznek részt az ún. T-Com Gyerekszigeten. A részvétel célja a gyermekkel való közvetlen kapcsolatteremtés, a jogtudatosítás erősítése különböző játékokkal és vetélkedőkkel.

Gy_J_sziget_1 Gy_J_sziget_2

2-3. kép Gyermeksziget





















-    Gyermekrajz-pályázat

Az ombudsman 2008-ban „Az emberi méltóság tisztelete” címmel gyermekrajz pályázatot hirdetett a projektekhez kapcsolódónak a gyermekjogok, a gyülekezési jog és a hajléktalanság problémájának témakörében. A pályázaton általános és középiskolások is indulhattak, külön kategóriában a művészeti oktatásban részesülők és a hátrányos helyzetű gyerekek. Az ombudsman célja az volt, hogy a gyerekek képi ábrázolással járuljanak hozzá munkájának minél szélesebb körben történő megismertetéséhez. 257 alkotást ki is állítottunk, amelynek 2008. június 2-i megnyitóján és díjátadóján Sebestyén Márta Liszt Ferenc-, és Kossuth-díjas énekes, valamint Tordy Géza Jászai Mari- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész adott műsort a megjelent vendégeknek.

GyJ_szeretet
4. kép Az egyik díjnyertes rajz - Orsós Alexandra (11): "Szeretet"


-    Gyermekjogi ünnepi képeslap

A Magyar Posta Zrt felkarolta az ombudsman kezdeményezését és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 20. évfordulója alkalmából alkalmi levelezőlapot adott ki, amely a gyermekjogi honlap illusztrációival igyekezett felhívni a figyelmet a gyermeki jogok fontosságára és az ENSZ Egyezmény évfordulójára. A képeslapot valamennyi, nagyobb postahivatalban meg lehetett vásárolni, a bevétel nagyobbik része pedig egy jogtudatosítással foglalkozó civil szervezethez került.

GyJ_belyeg
5. kép A gyermekjogi képeslap bélyegzője


-    Origami kiállítás

Fogyatékosságügyi projektje keretében az ombudsman hivatala adott otthont 2009 áprilisában „Jel-képek” címmel rendezett kiállításnak, ahol az érdeklődők megtekinthették a Hallássérültek Kultúrájáért Alapítvány művészeinek alkotásaiból, és az Újbudai Speciális Szakiskola tanulóinak origami-munkáiból készített összeállítást. A nyitóünnepségen jeltolmács segítségével mondott verset hazánk első siket színésznője, Mázló Tímea.

GyJ_origami
6. kép Az Újbudai Speciális Szakiskola diákjai és kísérő tanárai a kiállított alkotásokkal


-    Kapcsolatok szakmai, civil és nemzetközi szervezetekkel

A projekt céljainak megvalósítása érdekében nélkülözhetetlen, hogy az országgyűlési biztos együttműködést kezdeményezzen a gyermekekkel, a gyermeki jogok érvényesülésével foglalkozó civil és szakmai szervezetek, tudományos társaságok, egyetemi tanszékek szakembereivel és azok között.

Az ombudsman tagja a Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózatának (ENOC –  www.ombudsnet.org ) és a gyermekjogokkal foglalkozó európai civil szervezetnek, a Eurochildnak ( www.eurochild.org ).

Az ombudsman tanácskozási joggal részt vesz a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának munkájában, továbbá eseti meghívottként a Szociális és Munkaügyi Minisztérium két gyermek- és ifjúsági ügyekért felelős szakállamtitkársága között létrejött egyeztető fórumon.

  • Elismerve, hogy - bár a szülői magatartás a család magánügye - azt közügynek kell tekinteni, és minden szükséges intézkedést meg kell tenni a szülők támogatására és a pozitív szülői magatartáshoz szükséges feltételek megteremtésére.

  • 2011. július. 05.

    Gyermekjogokkal kapcsolatos hasznos linkek:
    • UNICEF
    • Tények és adatok az Európai Unióról
    • The European Network of Ombudspersons for Children (ENOC)
    • Child Rights Information Network
    • Childwelfare Information Gateway
    • Eurochild

     

OGYEI © 2011